A
LORCA bár spanyol ihletésű, mégsem spanyol lemez. Jobban kötődik a mindig és
mindenütt fellelhető, Lorca költői világát meghatározó motívumokhoz: szerelem, nász, menekülés,
gyilkosság, halál.
A
zenei tételeket, melyeket a Vérnász című dráma jeleneteihez írtam, rövid versek
választják el egymástól.
A LORCA az eddigi legegységesebb és – témájából eredően – legszenvedélyesebb hangvételű alkotásom.
A tételek közül a leginkább spanyol hangulatú az esküvői készülődés dala, a Jöjj, szép mátka,
legnépszerűbb pedig a Menyasszony és Leonardo Szilánkok című duettje.
A zenekarban két énekes szólistát alkalmazok: szoprán és bariton, illetve egy különleges hangzású kórust (kontratenor, tenor, basszus). Négy állandó hangszerrel dolgozom: fuvola, cselló, vibrafon, gitár. Az ütőhangszerek részint élénk színekkel, részint komor, monumentális effektusokkal töltik be a zenekar által szabadon hagyott teret. A tradicionális jelleget spanyolos hangsorokkal, akkordmenetekkel tartom fenn.
Federico García Lorca művészetével 1983-ban
találkoztam először, Markó Iván katartikus balettje kapcsán. Attól a
pillanattól kezdve mélyen él bennem a Duende, az Aranjuezi
concerto és a reflektor fókuszába állított védtelen ember, akit elpusztít
egy gonosz gépfegyversorozat. Mindez mégsem bukkant volna felszínre, ha a Katakomba pinceszínház a
tavalyi évben fel nem kér a Vérnász megzenésítésére. (A történet egy szerelmespárról
szól, akik nem lehetnek egymáséi. A lányt egy módos fiúhoz adják, de régi
szerelme megszökteti a lakodalomból. Üldözésükre indulnak, végül az ifjú férj
és a szöktető megölik egymást.) A teljes színházi próbafolyamatot
végigkísérhettem, személyre szabottan születtek, majd az előadásokon élőben
szólaltak meg a zenei betétek.
Külön köszönettel tartozom Széll-Rózsa Szilviának, a Vérnász rendezőjének,
aki a verseket, dalszövegeket gondozta,
illetve Holló Aurélnak, aki (szokása szerint) nem pusztán az ütőszólamok
feljátszásával, hanem azok megalkotásával tette teljessé a művet, valamint Hegyi Barnabásnak, aki "egyszemélyes kórusként" teremtette meg a felvétel különleges atmoszféráját. Szintén
az alkotói folyamathoz kapcsolódott Paczári Károly, akinek
a masteringen kívül a komplett hangzásképet köszönhetem.
Zenei közreműködők:
Széll-Rózsa Szilvia – szoprán
Olgyay Gábor – bariton, gitár
Hegyi Barnabás - kontratenor, tenor,
basszus
Szabó Judit - gordonka
Siklósi Kristóf - fuvola
Holló Aurél - ütőhangszerek
Kállay Gábor - furulya
Szeretném még kiemelni Kása Tímea színésznő munkáját, aki a lemezen elhangzó Lorca verseket adja elő, valamint Hajba Lídia expresszív festményét, melyet a borítóhoz alkotott. A lemezgrafikát Kárpáti Zsuzsanna készítette.
