LORCA

A LORCA bár spanyol ihletésű, mégsem spanyol lemez. Jobban kötődik a mindig és mindenütt fellelhető, Lorca költői világát meghatározó motívumokhoz: szerelem, nász, menekülés, gyilkosság, halál.
A zenei tételeket, melyeket a Vérnász című dráma jeleneteihez írtam, rövid versek választják el egymástól.

A LORCA az eddigi legegységesebb és – témájából eredően – legszenvedélyesebb hangvételű alkotásom.
A tételek közül a leginkább spanyol hangulatú az esküvői készülődés dala, a Jöjj, szép mátka,
legnépszerűbb pedig a Menyasszony és Leonardo Szilánkok című duettje.


A zenekarban két énekes szólistát alkalmazok: szoprán és bariton, illetve egy különleges hangzású kórust (kontratenor, tenor, basszus). Négy állandó hangszerrel dolgozom: fuvola, cselló, vibrafon, gitár. Az ütőhangszerek részint élénk színekkel, részint komor, monumentális effektusokkal töltik be a zenekar által szabadon hagyott teret. A tradicionális jelleget spanyolos hangsorokkal, akkordmenetekkel tartom fenn.



Federico García Lorca művészetével 1983-ban találkoztam először, Markó Iván katartikus balettje kapcsán. Attól a pillanattól kezdve mélyen él bennem a Duende, az Aranjuezi concerto és a reflektor fókuszába állított védtelen ember, akit elpusztít egy gonosz gépfegyversorozat. Mindez mégsem bukkant volna felszínre, ha a Katakomba pinceszínház a tavalyi évben fel nem kér a Vérnász megzenésítésére. (A történet egy szerelmespárról szól, akik nem lehetnek egymáséi. A lányt egy módos fiúhoz adják, de régi szerelme megszökteti a lakodalomból. Üldözésükre indulnak, végül az ifjú férj és a szöktető megölik egymást.) A teljes színházi próbafolyamatot végigkísérhettem, személyre szabottan születtek, majd az előadásokon élőben szólaltak meg a zenei betétek.



Külön köszönettel tartozom Széll-Rózsa Szilviának, a Vérnász rendezőjének, aki a verseket, dalszövegeket gondozta, illetve Holló Aurélnak, aki (szokása szerint) nem pusztán az ütőszólamok feljátszásával, hanem azok megalkotásával tette teljessé a művet, valamint Hegyi Barnabásnak, aki "egyszemélyes kórusként" teremtette meg a felvétel különleges atmoszféráját. Szintén az alkotói folyamathoz kapcsolódott Paczári Károly, akinek a masteringen kívül a komplett hangzásképet köszönhetem. 

Zenei közreműködők:
Széll-Rózsa Szilvia – szoprán
Olgyay Gábor – bariton, gitár
Hegyi Barnabás - kontratenor, tenor, basszus
Szabó Judit - gordonka
Siklósi Kristóf - fuvola
Holló Aurél - ütőhangszerek
Kállay Gábor - furulya

Szeretném még kiemelni Kása Tímea színésznő munkáját, aki a lemezen elhangzó Lorca verseket adja elő, valamint Hajba Lídia expresszív festményét, melyet a borítóhoz alkotott. A lemezgrafikát Kárpáti Zsuzsanna készítette.





A CD teljes anyaga meghallgatható itt 

A CD megrendelhető itt 
olgyay.gabor@gmail.com 
Köszönöm, hogy megrendelésével támogatja alkotói munkámat



Fényhajók

A Fényhajók tételei szűk egy év alatt íródtak. Régi elképzelésem teljesült ezzel az albummal: mindig is szerettem volna pőrére vetkőztetni a zenét s nem rejteni semmi mögé. Most jött el az ideje, hogy ezt megtegyem. 



A Fényhajók szólóalbum, egyetlen klasszikus gitárra íródott. Pontosabban kettőre, mert néhány rész különleges húrozást igényel. 
A négy tételre osztott mű formailag szonettet idéz, hisz az első és a második tétel 4-4, a harmadik és negyedik pedig 3-3 darabból épül fel. A kompozíció így összesen tizennégy darabból áll. Minden darab mögött megbújik valami szellemi, érzelmi, gondolati többlet. Egy vers, egy esemény, egy emlék. 




Az alábbiakban három egymástól nagyon különböző részletet mutatok be.

Burleszk
Ez a 20. század elejét idéző muzsika egy karakterdarab, világos szerkezeti egységekkel és tőlem szokatlanul egyöntetű ütemmutatóval. 



Vacsora a teraszon
A dallam dominál és a finom harmóniaváz. Talán a legharmonikusabb darabja a lemeznek. Idilli hangulat, kicsit nosztalgia-ízű.



Széthangolva
A tétel preparált és áthangolt gitárra íródott, sőt, áthúrozottra. Egy D, két G és három H húrt használok, valamint egy gyufaszálat. Ezenkívül beépítettem egy kis Bachot. :-) 



A Fényhajók felvétele nem jöhetett volna létre ilyen színvonalon Hajdu Gábor mikrofonjai és Paczári Károly masteringje nélkül. Köszönet érte!

Nagykőrösiek rivaldafényben


"Nagykőrösiek rivaldafényben" címmel rendezték meg a várossá válásnak 650. évfordulóját ünneplő Nagykőrös mai, október 4-én a Nagykőrösről elszármazott zeneművészek hangversenyét a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központban. Színpadra lépett Matuz István Kossuth-díjas fuvolaművész, Járvás Katalin zongoraművész, Puszta Erzsébet gordonkaművész, Olgyay Gábor és Olgyay Gergő gitárművészek. A hatalmas érdeklődésre tekintettel a színházteremben került megrendezésre ez a kiváló zenei est.


A megtisztelő felkérésre mi egy részletet adtunk elő a Kányádi műsorból. Íme néhány kép, Radics János lencséjéből:















Fák hegyén - fényhajózás Kányádival



Kányádi Sándor napjaink méltán elismert és kissé félreismert költője volt. Művészetét sokszor gyermekverseivel azonosítják, holott ez csak egy szelete sokszínű munkásságának. műsorunkban arra törekszünk, hogy kevésbé ismert oldaláról mutassuk be.



A nemrég elhunyt költő versei mellett a frissen elkészült Fényhajók című gitárkompozícióm hangzik el, finom harmóniában Kányádi világának tájaival.





Az előadás egy különleges koncert, és hangulatidéző, versmegjelenítő, olykor meghökkentő mozgásszínház is egyben, ahol szabadon játszunk szöveggel, dallammal, képpel – egyszóval olyasmivel állunk elő, amire talán a sokat látott erdélyi költő is azt mondaná: na, ezt azért én sem gondoltam volna!

Bővebben itt olvashatsz az előadásról:
Fák hegyén


Néhány fotó a bemutató csemői főpróbájából:








Magamról?

hát az hosszú lenne...
úgyhogy inkább nem. Viszont hogy mi a fontos, arról néhány szót.
fontos az alkotás, fontos a zene, fontos a benső és annak az állandó formálása, fontos az Isten: a bennünklakó, és fontos mindenki, aki ehhez a varázslatos mátrixhoz kapcsolódik.

Akinek mindez kevés, az alábbi linket javaslom, linkségem megismerésére:





Najó... az alkotásról még. Az ember bevisz a barlangjába valamit. Hangokat, szavakat. megpucolja, megpárolja, megfőzi. Kondérban. jó sűrűre. Furcsa, néhol csípős, néhol kesernyés manna keletkezik. Itt éppen édes, ott meg savanyú. Néhol súlyos, nehéz, máshol egészen könnyed. Kiszámíthatatlan ízvilág. kiszedi, meghűti, kóstolja. Büszke rá, aztán meg szégyelli. Máris jobbat akar. Számomra ilyen az alkotás.

Olgyay Hangok


In memoriam
(1995-2012.)


a Hangokkal az őskorban kezdtünk el zenélni. nagyon gyorsan sikeresek lettünk, tizenhét aktív év alatt közel ezer fellépésünk volt. Magyarország-szerte leginkább, de sokat jártunk a Vajdaságba, Csallóközbe, később eljutottunk Svájcba, Kanadába és az USÁ-ba is. a tagok bátyám gyermekei: Máté, Panka, Gitka, Dávid, Verus. Működésünk során egy tagcsere történt, Dávid helyét a billentyűk mögött Gergő fiam foglalta el.



A Hangok templomi zenekar volt. Az első időkben kísérleteztünk népzenei műsorral is, de saját, egyedi stílusunkra a Missa Noe idején találtunk rá. Ez a rendhagyó ritmusvilágú, kicsit archaizáló, kicsit világzenés egyveleg lett aztán a miénk. 

Nevem az OH-tól lett ismert 
- de egy kissé félreismert 


***

Álljon itt néhány hivatkozás, munkánk méltatása: